A költségvetés átláthatósága szempontjából Magyarország nemcsak az Európai Unióban és az OECD tagországai között tartozik a sereghajtók közé, hanem Közép-Európában is.
A kormányzati kiadások – évente 20000 milliárd forint – átláthatatlanságával a legfőbb probléma, hogy az sérti az állampolgárok jogait, tágítja a korrupció lehetőségét, taszítja a nemzetközi tőkét és drágítja az államadósság finanszírozását is.
Az Open Budget Survey maximális 100 pontjából Magyarország 46 pontot ért el, ami annyit jelent, hogy a magyar állam korlátozott információt szolgáltat a költségvetésről a nyilvánosság felé. Az elemzés készítői csak tényeket vesznek figyelembe, például, hogy rendelkezésre állnak-e bizonyos költségvetési dokumentumok, szerepelnek-e azokban adott elemek. Magyarország gyenge eredmény oka, hogy a kormány a nemzetközileg elfogadott 8 legfontosabb költségvetési dokumentum közül hármat – a költségvetési irányelveket, a féléves jelentést és a polgárok költségvetését (Egy egyszerűsített, közérthető, vizualizáció) – el sem készít, a másik öt közül négynek a tartalma pedig még a balkáni országokat is magába foglaló régiónkban jellemző színvonaltól is elmarad.
A költségvetés átláthatóvá tételéhez nem kell pénz, csak politikai akarat, hiszen csak néhány újabb olyan dokumentumot kell elkészíteni, és olyan információkat kell nyilvánosságra hozni, amikkel a kormány amúgy is rendelkezik.
A csatolt egyszerűsített költségvetési vizualizáció alapjául szolgáló adatok nem a kormány hanem egy non-profit szervezet a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest és a G7 közös munkája révén váltak elérhetővé.
Kiadások:
Bevételek: