Magyarországon körülbelül négymillió háztartás található. A háztartásokat átlag vagyonuk szerint sorba állítva és a sort tizedekre osztva egy könnyen értelmezhető képet kaphatunk a vagyoni egyenlőtlenségről. Azért, hogy ez a kép még kifejezőbb legyen a legfelső tizedet további sávokra osztottuk.
Az első képen a leggazdagabb 400 ezer háztartásból kiemeltük a leggazdagabb magyar vagyonát, a száz leggazdagabb magyar átlagvagyonát és a leggazdagabb 1 százalék átlag vagyonát. A második képen pedig csak a leggazdagabb 1 százalék átlag vagyonát.
Amikor a háztartások átlagos vagyonát összehasonlítjuk a leggazdagabb magyar vagyonával még a leggazdagabb 1 százalék, azaz a leggazdagabb 40 ezer háztartás átlag vagyona sem kimutatható. A vagyoni különbségek mértéke a felső 1 százalék és a további tíz vagyoni sáv között csak akkor látható igazán ha kivesszük a leggazdagabb magyar és a száz leggazdagabb magyar átlag vagyonát a képből.
…
A vagyon tartalmazza a háztartások tulajdonában lévő összes reáleszközt (ingatlan), valamint pénzügyi eszközben tartott vagyonelemet is, kezdve a készpénztől a betéteken, az állampapírokon és a befektetési jegyeken keresztül egészen a nyugdíjpénztári megtakarításokig. Illetve a kötelezettségeket (jelzáloghitel, egyéb tartozások). A legszegényebb tized átlag vagyona azért negatív, mert körükben több a tartozás mint az eszköz.
A leggazdagabb magyar vagyona, a 100 leggazdagabb magyar átlag vagyona és a leggazdagabb 1% átlag vagyonával összevetve
A leggazdagabb 1% átlag vagyonával összevetve