A magyar állam uniós összehasonlításban egészségügyre az egyik legkevesebbet költötte a járvány előtt. Ezzel egy 25 éves mélyponton volt az egészségügyi büdzsé. Az alulfinanszírozás eredménye többek között a krónikus munkaerőhiány volt. Talán nem meglepő, hogy lakosságarányosan Magyarország sokáig első helyen állt a koronavírus-halálozásban és továbbra is a második helyen áll az Európai Unióban és negyedik helyen a világon.
Magyarország a nemzeti összterméke (GDP-je) 4,3 százalékának megfelelő összeget fordított egészségügyre. Mindössze két ország volt az Európai Unióban amelyik arányaiban kevesebbet költött volna egészségügyre Magyarországnál: Lettország és Ciprus. Az élen Németország áll, és az élmezőnyben van Szlovénia és Csehország is.